Ha minden a tervek szerint haladt volna, akkor éppen Palmán bíráskodnék a Finn osztály idei világbajnokságán, és pár napon belül az ottani élményeimet olvashatnátok. Remélhetőleg erre is sor kerül még októberben, most viszont egy tanulságos emléket hoztam nektek a tavalyi athéni Finn EB-ről, amely utolsó futamában történt esetből keletkezett drámai óvást a nemzetközi versenybíróság alelnökeként éltem meg. A büntetésvállalás időzítésének fontosságáról szóló összefoglalót eredetileg az Aqua Magazin hasábjaira írtam, most pedig a blogban is közlöm.

Az aarhusi diadal
Fotó: Certa Gábor

A 2018. évi aarhusi világbajnokságot követően, ahol Berecz Zsombor világbajnoki címével szerzett Magyarországnak tokiói kvótát a férfi nehézsúlyú egyszemélyes versenyszámban, a Finn osztály a 2019. évi Európa-bajnokságát jelölte meg következő kvalifikációs eseményének. A májusi versenyen Magyarország kvalifikációs szempontból már nem izgult, itt a még kvótát nem szerzett országok közül a legeredményesebb négynek jutott indulási jog. A verseny formátuma szerint a résztvevők a nyitósorozatban egy flottában versenyeznek, majd a tíz eddig legeredményesebb hajó az éremfutamba jut tovább. A többieknek rendeznek még egy utolsó hagyományos futamot, ami alapján véglegesednek a 11. és azt követő helyezések. A nyitósorozat eredményei alapján két kvótát az éremfutamba jutott országok szereztek meg, a másik két nyitott lehetőséget további legalább négy ország tudta megszerezni az utolsó futamban.

Szűrt napfény és gyenge szél
Fotó: Robert Deaves

A zárónapon szélcsendre ébredtünk, és a szűrt napfény sem segítette a termikus szél felépülését. A helyi versenyrendezőség nagyon eltökélt volt, hogy a teljes programot teljesítse. A hazai versenyző ugyanis éppen nem állt kvótaszerző helyen, szüksége volt az utolsó futamra, hogy bizonyíthasson. Ezért habár nem fújt értékelhető szél, dél körül vízre szálltunk. Hosszas várakozás kezdődött, mígnem nagyjából húsz perccel az időkorlátozás előtt erősödni kezdett a szél. Egyetlen rajteljárásra maradt idő: ha el tud rajtolni a mezőny, van esély a futamra, ha túl sok a korai rajtos és vissza kell hívni a hajókat, akkor már nincs idő újrakezdeni. Végül a limitidő előtt három perccel elrajtolt a futam a stabil, tenger felől fújó szélben.

Sűrű érkezés az első bójánál
Fotó: Robert Deaves

Annak ellenére, hogy egy futam 75 percig tart, és így az első szakasz is nagyjából húsz-huszonöt perces, a mezőny első fele nagyon sűrűn érkezik meg az első jelhez. Majdnem egymást érik a hajók, néhányan az utolsó métereken fordulnak a bója előtt. Majd nagy kiáltás: „Protest!” Azzal, hogy egy hajó óvást kiált, azt jelzi, hogy feltételezése szerint egy másik hajó megsértett egy szabályt. Nem jelenti szükségszerűen azt, hogy tényleges tárgyalásra is viszi az esetet, de ha a vízen elmulasztja a másik hajó értesítését, már csak különleges körülmények között tudna érvényes óvást benyújtani. A lehetőség fenntartása érdekében ezért többen inkább kiáltanak.

Feltehetőleg a futam eredményei úgy alakultak, hogy a hangosan kiáltó hajónak érdekében állt beadni az óvást, és azonnal egy oda-vissza óvási esetet tárgyaltunk, mert a másik hajó viszontóvott. Volt minden: tanú, versenybírói bizonyíték, videofelvétel, szabálytanácsadó megfigyelő – kiterjedt tárgyalásnak néztünk elébe. A résztvevők profin felkészülve, higgadtan adták elő történetüket, majd kérdeztek a többi bizonyítékkal kapcsolatban. A döntés kihirdetéséig körülbelül másfél órát vett igénybe a folyamat, hosszasan elemeztük az esetet. A döntéshez úgy jut el a versenybíróság, hogy az összegyűjtött bizonyítékokat értékeli, és azok alapján úgy állapít meg tényeket, hogy azok az eset legvalószínűbb lefolyását mutassák be. A tények alapján aztán következtetések formájában alkalmazzuk a szabályokat, végül döntést hozunk.

A tények szemléltetésére készült ábrám

A tárgyaláson a következő tényeket állapítottuk meg:

  1. Az első cirkálószakaszon a sárga hajó élesen szélnek irányon feccselte a szél felőli jelet.
  2. A kék hajó a zónán belül fordult balcsapásról jobbcsapásra, majd feccselte a jelet.
  3. A kék hajó tisztán a sárga előtt fejezte be a fordulását, amikor elhaladt az orra a jel mellett.
  4. A sárga hajó gyorsabb volt a kéknél. Nem változtatott irányt, és belső fedést létesített a kék hajó kormánya mellett.
  5. Körülbelül egy másodperccel a fordulás befejezését követően érintkezés történt a sárga hajó orra és a kék hajó farának a kormánytól balra eső része között.
  6. A kék hajó a terelőbója elhagyása után 45 másodperccel egy kétfordulós büntetést vállalt. Más hajók nem akadályozták meg abban, hogy eltávolodjon a többi hajótól és hamarabb vállaljon büntetést.

Lássuk a tények alapján hozott következtetéseket. A számmal hivatkozott szabályokat teljes terjedelmükben A vitorlázás versenyszabályaiban találjuk meg.

  1. Miután a kék hajó befejezte a fordulását, nem adott először helyet a sárgának, hogy az kitérhessen, ezzel megsértette az RRS 15. szabályt.
  2. A jelhely megadásának elmulasztása miatt a kék megsértette az RRS 18.3 szabályt.
  3. A kék hajó megsértette az RRS 14. szabályt, mert nem kerülte el az érintkezést.
  4. Attól kezdve, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy a kék hajó nem ad helyet vagy jelhelyet, a sárga számára nem volt ésszerűen lehetséges, hogy elkerülje az érintkezést, így ő nem sértette meg az RRS 14. szabályt.
  5. A Versenyutasítás megengedi, hogy egy hajó az 1. jel körüli zónában történt esetért vállalt büntetését a terelőbója elhagyása utánig késleltesse. Azzal azonban, hogy a kék hajó további 45 másodpercet várt, nem végezte el a büntetést olyan hamar, ahogy az lehetséges lett volna a terelőbója elhagyása után.

Röviden összefoglalva tehát a kék hajó „túl közel” fordult a sárgához, és fordulásával érintkezést okozott. Az 5. következtetésben hivatkozott késleltetési lehetőséget ennek a versenynek a szabályai tartalmazták, alapvetően ez nem lenne megengedett. Mivel azonban az Európa-bajnoki Finn mezőny nagyon sűrű a terelőszakaszon, nem kívánatos, hogy itt büntetőfordulókat vállaljanak a hajók. Hogy a további késleltetés oka az izgalom, a bizonytalanság, a helyzet pillanatnyi hibás értékelése vagy valami más volt, ezt nem tudhatjuk egyértelműen, az viszont bizonyossá vált, hogy mivel az esetben kizártuk a kék hajót, elveszítette az országának a vízen előzőleg megszerzett tokiói kvótát.

Jó döntések csak alapos tudással hozhatók
Fotó: Robert Deaves

A stabil elméleti tudás és a kiterjedt versenytapasztalat kombinációja segít abban, hogy a stresszes versenyhelyzetekben is időszerűen hozzunk jó döntéseket. A fenti helyzetben a szabályismereti felkészültség a mezőny színvonala okán nem kérdőjelezhető meg, inkább másról lehet szó. Sok vívódást okozhatott, hogy ilyen nyomás alatt egyáltalán vállaljon-e a kék hajó büntetést, ha szeretné magát bebiztosítani. Hiába állt rendelkezésre ráadás gondolkodási idő a terelőszakaszon, ez a mérlegelés túl sokáig tartott. A döntés szempontjából itt már tulajdonképpen az nem változtatott volna az eseten, ha egyáltalán nem vállal büntetést. Vagy egy lépéssel korábbra ugorva: megérte egy ilyen rizikós fordulót bevállalni az első jel zónájában? Az ottani helyzetértékelés eredménye valószínűleg az lett, hogy balcsapáson érkezve túl sok veszteség lett volna a tömött sorban érkező jobbcsapásos hajók mögé leejteni, és a szem előtt lévő hézag vállalható kockázatként jelent meg. És lehet, hogy működhetett volna is, ha a forduló tökéletesen sikerül, vagy a másik hajó nem szerez egy hullám révén sebességtöbbletet.

A megtörtént dolgokat utólag már nem tudjuk megváltoztatni, de a tanulságokat érdemes levonni, mert apróságokon múlhat a siker. Nemcsak az olimpiai kvalifikáció, de akár egy Országos Bajnokság vagy egy hétvégi verseny is…