Június második felében beindítottam hazai szezonomat is. Két balatoni versenyen bíráskodtam: az MVM SE által hagyományosan szervezett Laser Flottabajnokságon, majd egy héttel később a balatonfűzfői Beach Fesztivál idején megrendezett Szörf Magyar Bajnoki fordulón. Az ötödik alkalommal megrendezett Laser Flottabajnokságra a tavalyi, dániai tanulmányaim miatti kihagyásom után tértem vissza az óvási bizottság elnökeként. A szörf versenyen pedig újabb tapasztalatokat gyűjtöttem, amiket valószínűleg sikerrel kamatoztathatok majd azokon a nemzetközi eseményeken, ahol minden olimpiai versenyszám felvonul.

A Laser Flottabajnokságon a Laser család mindhárom tagja, a 4.7, a Radial és a Standard közös versenypályán találkoznak. A tervezett nyolc futamból végül az első napi gyenge szélben hármat, és a harmadik napon gyenge és közepes szélben újabb hármat sikerült lebonyolítani. A második napon szél hiányában nem szálltunk vízre.

Többnyire gyenge szél uralkodott
Fotó: Cserta Gábor
Az óvási bizottságunk négy főből állt, ami azt jelenti, hogy a vízen két motorossal követtük a három osztályt. Így lényegében egy motoros jutott a trapézpálya külső körére, egy pedig a belsőre. Igyekeztünk a mezőnyök mozgására ügyesen ráhangolódni, és így hatékonyan lefedni a különböző körülmények között különböző helyeken jelentkező tevékenységeket. Végre olyan motorosaink voltak, amikkel magabiztosan, felesleges hullámkeltés nélkül, precízen tudtunk manőverezni a mezőnyben. A hatméteres Bravo 6.0 motoros csekély fogyasztási paraméterei mellett stabilan, kiszámíthatóan, kis íven fordul, így a szűk helyek megközelítése sem okozott gondot amellett, hogy mindketten kényelmesen kapaszkodva tudtunk állni, és megfelelő magasságból figyelhettük a mezőnyöket.
#jurylife Bravo motorossal
Fotó: Cserta Gábor
A vízi bíráskodással kapcsolatban azt a következtetést vontam le, hogy látva az elmúlt 4-5 évet, amióta igazán aktívan részt veszek a magyar versenyek bíráskodásában, mostanra ezekben az osztályokban is felnőtt egy olyan generáció, akik hozzászoktak ahhoz, hogy a versenyeken a zsűri a vízen is jelen van. Ennek következtében folyamatosan, egyre jobban ismerik meg a 42. szabályt, valamint ha más szabályt sértenek, és ezt felismerik, akkor automatikusan vállalják a megfelelő büntetést. A sárga zászlókhoz kapcsolódóan sokszor kapunk kérdéseket a szabálytalanságok magyarázatát illetően, amit mindig úgy próbálunk megtenni, hogy a versenyzők a lehető legtöbbet tanulhassanak belőle, és a még fontosabb eseményeken ne kövessék el ugyanezeket a hibákat.
Laser 4.7 rajt
Fotó: Cserta Gábor
Az első versenynapon a parton is akadt dolgunk: három tárgyalásra került sor. Az első kettő egy rajthoz kapcsolódó, OCS értékelést vitató orvoslati kérelmek voltak. Mindkét esetben videós bizonyíték is rendelkezésre állt. Az első esetben a videó egyértelműen igazolta, hogy az OCS-ként értékelt hajó helyesen rajtolt, ezért visszaállítottuk a célba érési helyét. A második esetben a videó sajnos nem bizonyította egyértelműen a kérelmező véleményét, ezért az irányelveinket alkalmazva, fenntartottuk a versenyrendezőség döntését. A harmadik tárgyalás egy hajó-hajó elleni esetről szólt, amit az óvott fél első ésszerű alkalomkor esedékes értesítésének elmulasztása miatt érvénytelennek nyilvánítottunk. Bevallom, kicsit örültem a három esetnek, mert mindegyik tanulságos volt a maga módján, és végre itthon is látni óvási aktivitást. Ez mindenképp előremutató abban a tekintetben, hogy a versenyzők megkövetelik egymástól a szabályok betartását (ahogy az Alapelv is rendelkezik), és hajlandók tapasztalatot szerezni az óvási szobában is.
Versenyrendezők, versenybírók a díjkiosztón
Fotó: Cserta Gábor

Tekintve, hogy az MVM SE négy évvel ezelőtt a Laser Flottabajnoksággal kezdte meg versenyrendezési tevékenységét, ezt az évfordulót évről-évre csapatépítő vacsorával ünnepeljük meg. Idén a Halászkertben gyűltünk össze, és emlékeztünk vissza az elmúlt évek legtanulságosabb és legmulatságosabb versenyrendezési és bíráskodási eseteire.

A “kemény mag” a csapatépítő vacsorán
Az óvási bizottságban több “új” kolléga is lehetőséget kapott. Azért “új”, mert vagy az osztályok tekintetében kevésbé gyakorlottak, vagy hazai viszonylatban keveset látjuk őket. Azt hiszem, hogy mindannyian sokat tanultunk a hétvégén, hiszen a gondos felkészülésen kívül minden nap hosszasan értékeltük a látottakat. Sikerült abszolút csapatként együttműködnünk, ami akár a vízi pozicionálásban, akár a parti teendőkben megmutatkozott.
Pár stresszes, záróvizsgás napot követően a múlt hétvégét Balatonfűzfőn töltöttem a Szörf Magyar Bajnokság aktuális fordulóján. A szörfös közösség Magyarországon – külön szövetségük révén – kissé elszigetelt a vitorlázóktól. Tekintettel arra azonban, hogy az olimpián az ő versenyszámaik is a vitorlázás sportágban futnak, illetve nemzetközi viszonylatban őket is a World Sailing gondozza, szükségesnek gondoltam, hogy velük is több tapasztalatot szerezhessek. Évek óta sikeresen dolgozunk együtt különböző elméleti képzéseken (legyen ez akár versenyzőknek, akár versenyrendezőiknek), de valódi versenyre korábban még nem jutottam el. Sok osztályban, és még több kategóriában gyűltek össze a résztvevők, összesen körülbelül harmincan. Volt néhány RS:X, amely a szörf olimpiai versenyszáma, de az ifjúságiak között a nanjingi Ifjúsági Olimpiai Játékokon megismert Bic Techno 293-asok is szép számmal képviseltették magukat. Egy betétbójás up-and-down pályán versenyeztek, és két rajtot tartottak, egyet a kicsiknek, egyet pedig a nagyoknak.
Megtanultam szörföket vontatni 🙂
A fesztiválkörnyezetre való tekintettel a parti infrastruktúra a megszokotthoz képest nomád volt: a rendezvénysátorban állítottuk fel minden reggel, majd bontottuk el minden délután a versenyirodát és a hirdetőtáblát. Az extrém meleg idő miatt ez kevésbé tűnt ideális megoldásnak, mégis a színvonalas versenyhez szükséges összes feltétel összeállt. Formálisan az óvási bizottság elnöke voltam, ám lényegében ott segítettem, ahol tudtam. Időnként kicsit versenyt rendeztem, néha pedig a média dolgozóit fuvaroztam. Eközben igyekeztem a lehető legtöbbet ellesni a versenyből, és a gyakorlott szörfösöket faggatni a látottakból.A pénteki, szélcsendes versenynapot követően szombaton és vasárnap sikerült a 4-4 futamos programot teljesíteni. Nem voltak ilyen szerencsések a Formulások és a szlalom versenyre nevezők. Nekik ugyanis a sikláshoz erősebb szél szükséges a futamaikhoz, ami sajnos nem érkezett meg.
Folyamatos figyelem
Fotó: Belovics Attila
A hétvége során egyetlen óvásra került sor, ahol a két szörf az egyik cirkáló szakaszon ellentétes csapáson találkozott. Szerencsére kár vagy sérülés nem történt. A tárgyalásra, amit a színpad mellett felállított “óvási szobában” hallgattunk meg, sokat kíváncsiak voltak megfigyelőként. Azt hiszem, hogy ez a néhány nap is hasznosan telt mindenki számára. A versenyrendezőknek igyekeztem segíteni a nemzetközi irányelveket alkalmazni, az óvás esetén pedig megmutattam az általunk szokásosan követett adminisztrációs folyamatokat. Cserébe én azt kaptam, hogy most már saját aktív szörfös tapasztalat nélkül is magabiztosan értem, hogy miként kezelhető egy szörf, és a manővereket hogyan és mekkora területen képesek végrehajtani. Ezek ugyanis elengedhetetlenek egy óvás biztonságos eldöntéséhez.
Rajt előtt
A most következő hétvégén visszatérek a legkisebbek közé, ugyanis az MVM Optimist Ranglistaverseny óvási bizottságát fogom vezetni. A gyerekek eseményei mindig is a kedvenceim közé tartoztak, bízom benne, hogy ez sem lesz kivétel. Közben jut egy kis idő arra, hogy élvezzem a nyarat, kicsit én is vitorlázzak, és hogy utolérjem magam az egyetem miatt elmaradt teendőimmel.