Január egyik hétvégéjén rendszerint valamelyik tagország látja vendégül az Európai Vitorlás Szövetség (EUROSAF) szakember-csereprogramjának delegáltjait. Az utazási korlátozások miatt a spanyolroszági Palma de Mallorcára tervezett találkozót idén a virtuális térbe költöztettük, és múlt szombaton a Magyar Vitorlás Szövetség küldötteként 22 további ország képviselőjével tárgyaltam a következő hónap lehetséges nemzetközi versenyeinek tisztségviselőkkel való ellátásáról.

Idén csak virtuálisan találkoztunk

A programban résztvevő országok és delegáltjai optimizmusát mutatta, hogy a bizonytalanság ellenére több mint 100 versenyre kerestek tisztségviselőket és a jelöltek között gyakran komoly versengés alakult ki egy-egy lehetőségért. A tervezést azonban érthető óvatosság jellemzi, ennek egyik jellemzője, hogy az első virtuális értekezletünkön csak a május végéig tervezett versenyekről egyeztettünk, a szezon többi hónapja miatt április végén talákozunk ismét. Ez a bontás nemcsak a tisztségviselő-jelöltek, de a versenyek szervezői számára is rugalmasságot biztosít, miközben erősen korlátozott információkkal kell készülnünk a szezonra.

A cserék szempontjából releváns magyarországi versenyek július és október közé esnek, így ezek igényeit még később is pontosíthatjuk. BÍzom benne, hoyg a következő hetekben több igényt is rögzíthetek, hogy a tényleges cserék egyenlegét egyensúlyban tudjuk tartani. A más országok versenyeire kiutazó jelentkezőink a tavalyi év csoportjával egyeztek meg, miután 2020-ban a nemzetközi események jelentős része elmaradt. Néhányan szerencsések, mert van olyan rendező szervezet, amely a tavaly kialkudott lehetőségeiket az évente ismétlődő eseményeiken idénre is fenntartják, másoknak viszont újra kellett érdeklődésüknek megfelelő versenyt keresni. A tárgyalás során arra igyekeztem összpontosítani, hogy a kívánságlistákról elsősorban a májusra eső versenyeket tudjuk behúzni, bízva abban, hogy addigra jó eséllyel tudunk utazni legalább Európán belül. Az egyeztetések idén is sikeresek voltak: minden jelentkezőnk számára találtunk a kívánságainak megfelelő lehetőséget. Már tényleg csak abban kell bíznunk, hogy ezek valóra is válhatnak.

A találkozó végén ismét beszélgettünk arról, hogy milyen irányelvek és eszközök tehetnék még hatékonyabbá a csereprogram működését és hogyan segíthetnénk az ígéretes jelölteket, hogy minél célzottabban dolgozhassanak céljaikért, majd a különböző országok képzési programjairól esett szó. A viturális találkozók nyilvánvaló tapasztalata, hogy az ilyen alkalmak csak szorosan a tervezett témákról szólnak, az igazán informális beszélgetésekre nem adódik lehetőség. Ezért is reménykedjünk, hogy hamarosan szabadabban tudunk újra utazni és személyesen is találkozhatunk.