Kevés olyan barát, kolléga van akivel meg tudom értetni azt az időnkénti megszállottságot, amit a szabályértelmezések kapcsán tudunk folytatni. Horváth Zsolt modellvitorlázó barátom időről-időre kiváló kérdéseket és szituációkat talál ki, amelyeket velem is rendszereresen megoszt. Ezúttal annyira jól sikerült a beszélgetésünk, hogy végül már magam is megzavarodtam az elemzés kapcsán. Végül Gömöry Ágnes, hasonlóan lelkes kollégánk segített ki, és tette egyértelművé az eredményt. A folytatásban olvashatjátok a kérdést és a választ Ági levezetése nyomán.
Az alábbi szituációban az a fontos szempont a vétkes megállapításánál, hogy merre van a következő pályajel?
Igen, a kérdező jól látja a helyzetet a következő pályajel irányával kapcsolatban. Az elemzéshez a következő pontokra kell emlékeznünk a szabálykönyvből.

Jelhely
Hely egy hajó számára a jel előírt oldalon történő elhagyásához. Továbbá
(a) hely a jelhez vitorlázásra, ha ésszerű menetiránya szerint a jel közelében kell elhaladnia, és
(b) hely a jel kerüléséhez, amint az a pálya vitorlázásához szükséges. […]

18.2 Jelhely megadása
[…]
(b) […] Ha egy hajó tisztán elöl volt, amikor elérte a zónát, az ekkor tisztán hátsó helyzetben levő hajó ezt követően köteles jelhelyet adni számára.
(c) Amikor egy hajó a 18.2(b) szabály szerint köteles jelhelyet adni, […]
(2) ha a jelhelyre jogosult hajóhoz képest belső fedésbe kerül, helyet kell adnia számára az ésszerű menetirányán való vitorlázáshoz, amíg a fedés fennáll. […]

A jelhely, amin belül a jelhelyre jogosult hajó a 18. szabály adta jogokkal felruházva “szabadon” vitorlázhat, függ a pálya konfigurációjától, hiszen egyrészt benne van a jelhely definíciójában (a) az ésszerű menetirány, másrészt (b) a pálya amin vitorláznia kell a hajónak, ezenkívül a 18.2(b)(2) szabály is tartalmazza az ésszerű menetirányt. Nem meglepő tehát, hogy ezeknek következtében a döntés is függ a vitorlázandó pályától és a jogosult hajó ésszerű menetirányától (ami részben a pálya függvénye, részben más körülményektől is függ).
A sárga hajó tisztán elöl helyzetben érte el a terelőbója zónáját, ezért a jel kerüléséhez vagy elhagyásához a zöld hajó köteles számára a fent részletezett jelhelyet megadni a 18.2(b) szabály alapján. Amikor a zöld hajó belső fedésbe került, a zöldnek a 18.2(c)(2) szerint helyet kellett adnia a sárga számára az ésszerű menetirányán való vitorlázáshoz. A döntéshez tudnunk kell, mi volt a sárga ésszerű menetiránya. Ha ésszerű menetirányán vitorlázott, akkor azon a jelhelyen belül vitorlázott, amire a 18. 2(c)(2) szabály jogosult volt, ezért a 21. szabály alapján mentesíteni kell a 10. szabály megsértése alól.
A zöld hajó útjogott szerzett, amikor a sárga balcsapásra halzolt (10. szabály), vagy esetleg kicsivel előtte, ha már akkor szél alatti fedésbe került a sárgával (11. szabály).
A sárga hajó nem sérthette meg a 15. szabályt, mert nem szerzett útjogot az eset során, hanem elvesztette azt. Viszont halzolása előtt, vagy amíg a fedés létre nem jött, útjogos hajóként irányt változtatott, tehát megsérthette a 16.1 szabályt. Ha a (következő jel irányától is függő) jelhelyen belül vitorlázott, akkor a 21. szabály alapján mentesíteni kell, egyébként – az ábrán bemutatott irányváltoztatás hirtelenségét tekintetbe véve – büntetni kell a 16.1 megsértése miatt.
A zöld hajó megsérthette a 15. szabályt. Kérdés, hogy az útjogát a sárga tevékenysége miatt szerezte-e (úgy értve, hogy teljesen a sárga tevékenysége miatt). Az ábrán úgy tűnik, a zöldnek is része volt az útjog megszerzésében, mert ő is irányt változtatott, tehát a 15. szabály utolsó része nem vonatkozik rá, a zöld hajó megsértette a 15. szabályt és büntetendő.
A szabályokban nincs előírva egyes hajókra vonatkozó bizonyítási kötelezettség, de a gyakorlatban valóban csak a sárga tudja meggyőzni az óvási bizottságot arról, hogy az ésszerű menetirányán vitorlázott, mert valószínűleg a zöld hajó ezt a szívességet nem fogja megtenni neki. A pontosság kedvéért: attól, hogy az ésszerű menetirányán vitorlázott, még megsérthetett szabályokat (például esetünkben a 10. és/vagy a 14. szabályokat). Ezek alól lehet, hogy mentesül (21. szabály), de lehet, hogy büntetni kell. Az eset nagyon jó példa arra is, miért van szükség a 18.2(c)(2) szabályra.