A legtöbb vitorlázót vonzó hazai versenyre, az alig pár nap múlva rajtoló, a Balatont megkerülő Kékszalagra készülünk. Bejegyzésemben a két évvel ezelőtti Aqua Magazinban megjelent szabályismereti cikkemet olvashatjátok. Eközben már vélhetően mindenki a felkészülés utolsó szakaszába ért: a hajó készen áll, a csapat sikeresen benevezett, most pedig már csak a taktikai tervezés van hátra a legfrissebb időjárás-előrejelzések alapján. A rajt előtti utolsó csapatmegbeszélés előtt fontos lehet még egyszer gondosan áttekinteni a versenyt irányító szabályokat, a következő néhány bekezdéssel ehhez nyújtok némi segítséget.

A vitorlázás versenyszabályai és a Magyar Vitorlás Szövetség előírásai mellett az osztályhajóval versenyzőknek elengedhetetlen ismerni az osztályszabályaikat. A Kékszalag specifikus szabályait az eseményre készült versenykiírás és a versenyutasítás írja le. Utóbbiban találhatók meg többek között a rajteljárás és a pálya bemutatása is, amely információk minden versenyző hajó számára nélkülözhetetlenek. A kerülendő jelek GPS koordinátái ugyanis segítenek tájékozódni akkor, amikor még szabad szemmel nem láthatók a bóják vagy hajók. A versenyrendezőség a rajtot megelőző este kormányosi értekezletet tart, amelyen praktikus információkkal látják el az érdeklődőket. Erősen ajánlott, hogy minden csapatot legalább egy fő képviseljen ezen. Ekkor megismerhetők az előre kiadott szabályokhoz képesti módosítások, és a lebonyolítással kapcsolatban szabadon feltehetők közérdekű kérdések.

A Kékszalag minden résztvevő számára komoly megpróbáltatás
Fotó: Kékszalag

A verseny távja légvonalban körülbelül 150 kilométer, de széliránytól függően a hajók ennél időnként sokkal nagyobb utat tesznek meg. A tókerülés időben is elnyúlhat, a versenyt a rajtot követő 48 órán belül lehet érvényesen teljesíteni, mialatt a Balaton különféle arcait mutathatja. A természet szeszélye komolyan próbára teheti a résztvevők kitartását, ezért soha ne feledkezzünk meg saját és csapatunk biztonságáról. A rajt előtt ellenőrizzük még egyszer a hajó biztonsági felszereléseit és győződjünk meg arról, hogy a legénység minden tagja magabiztosan képes ezeket használni. A versenyszabályok szerint egyedül a hajó felelőssége eldönteni, hogy részt vesz egy versenyen vagy folytatja azt. A hajó felelős személyének pedig a fedélzeten kell tartózkodnia, és bizonyos esetben meg kell hoznia az ehhez kapcsolódó komoly döntést.

A rajt napján érkezzünk időben a rajtterületre, azonosítsuk a rajtvonalat. A rajtjelzést pontosan reggel 9 órakor adják, ám néhány jelzést már ezt megelőzően is hallhatunk, valamint láthatunk. Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze.

A Kékszalag rajteljárása

Az előkészítő jelzés jelentősége, hogy a hajók ekkortól vannak versenyben, innentől már az összes szabály érvényes. Így például ebben a pillanatban a hajónak már szabadon kell úsznia, nem lehet sehova kikötve, legfeljebb horgonyozhat. Alapvetően nem kaphat külső forrásból származó segítséget, és nem alkalmazhat tiltott meghajtást, hanem csak a szél és a víz segítségét felhasználva növelheti, tarthatja fenn vagy csökkentheti sebességét. A rajtjelzés pillanatában a hajónak teljes terjedelmével a rajtvonal mögött kell lennie. Az ezzel kapcsolatos hiba úgy javítható, ha a hajó teljes terjedelmével újra visszatér a rajtjelzést megelőző oldalra, majd szabályosan elrajtol. Tartsuk fejben, hogy a versenyutasítás a rajtot követő harmadik perc végéig korlátozza a bőszeles vitorlák használatát. Sikeres balatonfüredi rajtot követően Balatonkenesén, Siófokon és Keszthelyen kell jeleket elhagyni, mielőtt áthaladhatunk a balatonfüredi célvonalon. Úgy tudjuk biztosan, hogy helyesen vitorláztuk végig a pályát, hogy a hajónk nyomvonalát reprezentáló megfeszített fonal, attól kezdve, hogy a hajónk rajtolás céljából megközelíti a rajtvonalat a rajtjelzés előtti oldal felől, a célba érésig elhalad megfelelő sorrendben mindegyik jel előírt oldalán és érinti az összes kerülendő jelet (vagy kapu esetén elhalad a kapu jelei között az előző jel irányából érkezve).

A távverseny általában nem a folyamatos hajók közötti csatározásokról szól, időnként azonban mégis találkoznak egymással a résztvevők. Ilyen szempontból a jelek és a tópartok környéke számíthat problémaforrásnak. Ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassunk ki hajónkból és csapatunkból, tekintsünk át néhány gyakori helyzetet. Az életszerű szimulációhoz feltételezzünk kellemes vitorlázóidőt egyenletes délnyugati széllel, amely pontosan hosszában fúj a tavon.

A kenesei jelhez így várhatóan hátszélben érkezik a még szorosan együtt vitorlázó mezőny, ahol biztosan számíthatunk a hajók találkozására.

A kenesei bójánál

A példában a kék hajó amint eléri a zónát, jelhelyre lesz jogosult a sárgával szemben, mert belső fedésben van hozzá képest. Emellett, a sárgával azonos csapáson és fedésben, szél alatti hajóként útjogos is. Az észszerű menetirányon vitorlázáshoz a kéknek perdülnie kell a jelnél, ezért ő nem vitorlázhat a jeltől távolabb, mint ahogy az észszerű menetiránya megköveteli. Azaz nem használhatja ki a végletekig útjogát, hanem ott kell perdülnie, ahol akkor tenné, ha a sárga nem vitorlázna mellette, és a lehető leghamarabb célba szeretne érni. A jel elhagyását követően, ha a hajók továbbra is fedésben vitorláznak, a szél alatti sárga hajó lesz útjogos, a kék pedig kitérésre kötelezett.

Siófokig fordulás nélkül eljutunk, majd indul a hosszú cirkálás egészen Keszthelyig. Eközben többször közel vitorlázunk a déli parthoz közeli maráshoz, amely az ottani vízmélységnél nagyobb merülésű hajók számára folyamatos akadályt jelent. Ha két vagy több hajó akadályhoz közelít, akkor annak elhagyására különleges szabályok vonatkoznak.

Akadály elhagyása

A sekély víz határát a folytonos vonal jelöli az ábrán. Ahogy a kék hajó közelít felé, észszerűen feltételezi azt, hogy akadály van előtte. Mivel nem biztos abban, hogy meg tud fordulni a sárga előtt, helyet kér a fordulásához. Fontos megjegyzés, hogy a kék csak akkor szólíthatja fel a sárgát, ha valóban közel van már az akadályhoz. Ha egyszerre több hajó közelít az akadály felé, előfordulhat, hogy a sárgának tovább kell adnia a felszólítást egy tőle szél felé vitorlázó hajónak. Ekkor a kék felszólításának úgy kell megtörténnie, hogy a sárgának ezt követően maradjon még ideje továbbadni azt. A felszólítást követően a sárga köteles válaszolni, amit kétféleképpen tehet meg: a lehető leghamarabb megfordul, vagy azonnal azt kiáltja, hogy „Te fordulj!”, majd ezután helyet ad a kéknek a forduláshoz és az elkerüléshez. Az ábra az utóbbi lehetőséget mutatja be: a sárgának lehet, hogy kisebb a merülése, és taktikai megfontolásból szeretne közelebb vitorlázni a parthoz. A sárga válaszát követően a kék hajónak a lehető leghamarabb fordulnia kell – a felszólítás lehetősége nem használható olyan fegyverként, hogy ellenfelünket túl korán fordulásra kényszerítsük.

Csakúgy, mint az eddigieket, a keszthelyi jelet is úgy kell elhagynunk, hogy az jobb kézre essen. A következő helyzet bemutatja, hogy mire figyeljünk akkor, ha egy másik hajóval ellentétes csapáson közelítjük meg a jelet.

Bójakerülés Keszthelyen

Kezdetben a sárga hajó jobbcsapáson, a kék pedig balcsapáson közelít, ezért a kék hajó kitérésre kötelezett. Az útjogos sárga hajó nem változtathat úgy irányt, hogy megnehezítse a kék kitérését. Továbbá, mivel a kék olyan irányt vitorlázik, hogy a sárga mögött halad el, a sárga nem változtathatja meg úgy menetirányát, hogy annak eredményeként a kék hajónak – azért, hogy kitérését folytassa – azonnal meg kelljen változtatnia menetirányát. A második fázisban, amikor a sárga élesedik, hogy forduljon, vigyázzon arra, hogy amint túljut a szélben állás irányán, kitérésre kötelezetté válik. A kék olyan közel van hozzá, hogy ekkor biztosan arra fog kényszerülni, hogy irányt változtasson, és így a sárga szabályt sértene. A sárga szempontjából, ha nincs elég helye, hogy még a kék előtt befejezze a fordulását, az a legbiztonságosabb lépés, ha az első fázisnál lelassít, ezzel arra kényszeríti a kéket, hogy megforduljon, majd így nyugodtan meg tud ő is fordulni.

A feltételezett körülmények között Keszthelytől visszafelé egy hosszú hátszél következik. Hasonlítsunk össze két esetet, amikor egymás mellett vitorlázó hajók közül az egyik perdül.

Találkozás hátszélben

Mindkét helyzet azonos fázisból indul ki: a két-két hajó azonos csapáson, fedésben vitorlázik. Ennek megfelelően az egyes párokban a kék és a zöld hajók útjogosak, a sárga és a piros hajók kitérésre kötelezettek. Amint a sárga vitorlája a perdülést követően szelet fog, jobbcsapásra kerül, és útjogot szerez a balcsapáson maradt kékkel szemben. A kéknek ettől a pillanattól kezdve tennie kell azért, hogy kitérjen a sárga elől, akinek viszont helyet kell biztosítania a kék számára ahhoz, hogy az adott körülmények között, kellő jártassággal elvégezhesse a kitérő manővert. A másik párosnál a kezdetben szél alatti zöld hajó irányváltoztatás nélkül perdül. Ő így a csapásváltás előtt és azután is útjogos, a piros pedig nem jogosult ráadás helyre, hogy kitérhessen. A piros számára így erősen ajánlott, hogy már a perdülés előtt is kellő távolságot hagyjon maga és a zöld között.

A bemutatott helyzetek mindegyikében kötelessége bármelyik hajónak, hogy elkerülje egy másikkal való érintkezést, ha az észszerűen lehetséges. A legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy egy szoros helyzetben szabályt sértünk. A vitorlás versenyek, és különösen a Kékszalag, óriási területen zajlanak ahhoz, hogy a versenybírók mindenre kiterjedően oda tudjanak figyelni. Ez a magyarázat a vitorlássport szabályainak egyik alapelvére, amely szerint a versenyzők a szabályokat az elvárásoknak megfelelően betartják és betartatják. Azaz minden résztvevő becsületére van bízva, hogy sportszerűen versenyezzen. A sportszerűség alapelve ugyanis az, hogy amikor a versenyzők megsértenek egy szabályt, akkor azonnal vállalnak egy büntetést. Ha egy szakasz kezdetét vagy végét jelölő jelet megérintünk, akkor egy egyfordulós büntetést vállalhatunk. A hajók találkozásával kapcsolatos szabályokban vétett hibánkat egy kétfordulós büntetéssel javíthatjuk. A büntetések végrehajtásához az esetet követően olyan hamar, ahogy csak lehetséges, kellő mértékben el kell távolodnunk más hajóktól, és azonnal el kell végeznünk a megkívánt számú, azonos irányban végrehajtott fordulót, amelyek mindegyike egy fordulást és egy perdülést tartalmaz.

A verseny nem ér véget célba érésünkkel: győződjünk meg, hogy helyesen szerepel az eredményünk
Fotó: Kékszalag

Célba érést követően két fontos teendő maradt: ellenőrizzük, hogy a célba érésünket megfelelően rögzítették, előnyszámítási rendszer alkalmazása esetén az előnyszámunkat pontosan használták fel, valamint ha mi magunk nem is szeretnénk óvást benyújtani, győződjünk meg róla, hogy más sem szeretne ellenünk, mert remélhetőleg a verseny egészén a szabályokat betartva, sportszerűen vitorláztunk.

Jó szelet és eredményes versenyzést kívánok az 51. Kékszalagra!