Október utolsó hetében a Magyar Vitorlás Szövetség delegációjának tagjaként Bermudában, a World Sailing éves konferenciáján jártam. Látogatásom céljaként idén is azt tűztük ki, hogy főként a sportszakemberek és a versenyszabályok területét járjam be azért, hogy az elhangzó információkkal és a meghozott döntésekkel minél jobban tudjuk segíteni a magyar vitorlássport fejlődését. Tevékenységem szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy az E-vitorlás Világbajnokság második évadjának helyszíni döntőjét is a konferencia alatt tartották.

Versenybíráskodás és versenyrendezés: gondoskodni kell az utánpótlásról

A sportszakemberek képzési és minősítési programjával kapcsolatban jelentős téma volt a populáció nem és kor szerinti, valamint földrajzi eloszlásának elemzése. A nemzetközi versenybírók között mindössze egynyolcad arányban szerepelnek nők, a korfát tekintve több, mint a kétharmad 55 évnél idősebb, és ugyanilyen arányban koncentrálódunk Európába. Hiába erős a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyomása, amíg az összes résztvevő szintjén nem tudjuk ezt jobban kiegyenlíteni, addig álom marad a például az olimpián a versenybírók nemek szerinti 50-50 százalékos eloszlása. A Versenybírói Albizottság hosszan tárgyalta a megoldási javaslatokat, amelyek mindegyike a forrásigényre és a nemzeti szövetségekben zajló munkára mutattak. Nemzetközi viszonylatban az oktatási programok költségvetését jelentősen csökkentették, így egy nemzetközi versenybíró számára az egyébként is 6-8 évig tartó képzési, gyakorlatszerzési időszak még tovább nyúlhat. Az elmúlt évben néhány tanfolyamot a vendéglátó ország szövetsége finanszírozott, de ez nem tartható megoldás, mert így csak a tehetős országokban lehetnének képzések, ezzel újra kizárva a földrajzilag elszigetelt régiókat. Magyarországon ennél sokkal jobb statisztikákkal büszkélkedhetünk, és a versenybírói programunk akár jó példaként is említhető. Szerencsére továbbra is sok fiatal érdeklődik, a tanfolyamainkon rendszeresen legalább egyharmad a nők aránya, és a versenyekre való kijelölések programjával elő tudjuk segíteni a földrajzi rotációt is.

Nagy érdeklődés övezte a Tisztségviselők Bizottságának ülését
Fotó: World Sailing

Igazi hot-topic volt az összeférhetetlenségek értékelése. Sokakat egy olyan előkészítő anyag bőszített fel, amely szerint a nemzetközi osztályszövetségek munkájában érintett szakemberek az adott osztály eseményeivel kapcsolatban jelentősen összeférhetetlenek. Ennek befogadásával ugyanis kizárnák az osztályt egyébként jól ismerő szakembereket az eseményekről, a sportolók pedig a szakmailag legjobb versenyeken szeretnének bizonyítani. A vázlatot a konferencia hetében is több ízben megvitatták, és további átdolgozás várható, mielőtt visszakerül döntésre.

Irányelvek és eljárások vonatkozásában a nemzetközi versenybírók kézikönyve 2019 augusztusában néhány apróság mellett két jelentős témában frissült: a támogató személyekkel kapcsolatos szabályok eljárásaival és a 69. szabályhoz (helytelen magatartás) tartozó adatkezelésről szóló fejezetekkel bővült. Versenyrendezés szempontjából beszámoltak a júniusban közzétett, frissített versenyrendezői irányelvekről. Megvitatták a standard büntetések futameredményektől független alkalmazásának lehetőségét és a fekete lobogós rajtbüntetésnél szigorúbb eljárás bevezetését is, amikor a korai rajtos hajókat nem kiejthető kizárással büntetnék.

A Tisztségviselők Bizottsága döntött a nemzetközi szakemberek minősítéssel kapcsolatos pályázatairól is. Ennek eredményeképpen Beliczay Márton újabb négy évre nemzetközi versenybíró, és Farkas Péter pedig először, négy évre nemzetközi versenyrendező.

Célegyenesben a 2021-től érvényes versenyszabályok

A versenyszabályok módosítása szempontjából meghatározó volt a konferencia, ugyanis a 2021-2024. évekre érvényes szabályokhoz most lehetett utoljára módosításokat fűzni. A Versenyszabályok Bizottság egész napos ülésén több mint 200 döntést hozott, ezek közül említenék néhányat ízelítőként.

A bermudai konferencián fogadtak el utoljára módosításokat a 2021-től érvényes versenyszabályokhoz
Fotó: World Sailing

A mentesítéssel kapcsolatos lehetőségeket (14(b), 21, 64.1(a) szabályok) egy szabályba fognak összpontosulni úgy, hogy közel legyenek a büntetésvállalás szabályához. Ezzel logikusabb felépítést kapnak a versenyszabályok, mert a gyakorló versenyző számára egyértelművé válik, hogy amikor megsért egy szabályt, még esetleg mentesülhet alóla. Ha viszont ez nem lehetséges, azonnal a büntetésvállaláshoz ugrik. Általános újdonság lesz, hogy a szabály önmaga mentesít majd, egyáltalán nem kell majd az óvási bizottság döntésére várni.

Jelentős frissítést fogunk tapasztalni az alapvető szabályaink struktúráján: a World Sailing rendelkezéseket említő szabályokat (a mostani 5-7. szabályok) összevonják, és a rendező szervezet szabályok betartására vonatkozó követelményét is az 1. részbe mozgatják. Mindezzel részben átszámozzák az itt található előírásokat. A segítségnyújtás követelményét kiterjesztik a támogató személyekre is, a sportszerű vitorlázás megsértéséért pedig újra csak nem kiejthető kizárást lehet majd adni.

Az angoltól eltérő nyelvet használó országok számára különösen hasznos, hogy egyértelműen lehetővé fogják tenni, hogy saját nyelvünkön kiálthassunk, amikor ezt egy szabály megköveteli (pl. „Óvlak!” vagy „Te fordulj!”). Több helyen módosul az 5. rész is, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos eljárások egységesebben és világosabban jelenjenek meg.

A versenyutasításokban folyamatosan megjelenő előírások közül néhány a szabályokba költözik, így például a bizottságok óvásával kapcsolatos értesítési eljárás leírása. A versenykiírás rendelkezhet majd úgy, hogy adott idő után az eredmények véglegesek és megváltoztathatatlanok legyenek. És ebben a témacsoportban talán a legizgalmasabb, hogy jelentősen megváltozik a K és L függelékek felépítése, hogy tényleges mintaként használható versenykiírás és versenyutasítás keretet adjanak.

Az új szabálykönyvet még többszöri jelentős átolvasás után, 2020. június 1-jével adják át a nemzeti szövetségeknek fordítás céljára. A Versenybíró Bizottság, mint a Magyar Vitorlás Szövetség szabályok fordításáért felelős testülete rövidesen megkezdi a tervezést, hogy munkánkkal igazodhassunk ehhez az időponthoz. A célunk ezúttal is az kell, hogy legyen, hogy jövő év végén a karácsonyfa alatt már ott lapulhasson a 2021-től érvényes szabálykönyv.

Számítanak ránk a virtuális vizeken

2019-ben második éve bonyolították le az E-vitorlás Világbajnokságot, amely élő döntője is a konferencián zajlott.

E-vitorlás Világbajnokság döntő a konferencián
Fotó: World Sailing

Az e-vitorlázás rövid, de intenzív történetéhez tartozik, ahogy másfél-két éve elkészítettük a virtuális vitorlázás versenyszabályait, és az első sikeres világbajnoki évad után idén több európai országban már nemzeti bajnokságokat is rendeztek. A World Sailing bizakodó, hogy 2020-ban újabb országok lépnek be a programba, így várják Magyarország csatlakozását is.

A technológia, mint a vitorlássport szerves része

A World Sailing három éve meghirdetett kommunikációja szerint a tevékenységet a sport, a természet és a technológia háromszögében képzelik el. Az SAP már évek óta a szervezet technológiai partnere, amely eredményeképpen hatalmas fejlesztéseket láthatunk sportanalitikában (nézzük meg például a Világkupa-sorozat éremfutamainak közvetítését). A folyamatosan épülő alkalmazások hálójában egy újabb megoldás premierje előtt állunk. Várhatóan 2020 januárjában teszik közzé a mobiltelefon alapú nyomkövetési megoldásukat, amelyet az SAP analitikai motorjával támogatnak meg. Az app segítségével versenyzők mérhetik saját teljesítményüket, de akár versenyszervezők is alkalmazhatják, mint nagyon alacsony költségű nyomkövetési megoldást.

Színpadon a technológiai panelbeszélgetés tagjaként

Mint műszaki érdeklődésű versenyszervezőt, versenyrendezőt és versenybírót kértek fel arra, hogy a témában tartott bemutató panelbeszélgetésében a minket érintő előnyökről számoljak be.

További vegyes teendők

Részt vettem az EUROSAF szokásos értekezletén is, ahol a szakember-csereprogrammal kapcsolatos előrehaladást hallgattam meg. A nemzeti szövetségek a 2020. évaddal kapcsolatban rövidesen megkapják a tájékoztatást, valamint ígéret született arra is, hogy a csereprogram irányelveit újra dokumentumba foglalják. A részletes információk az MVSZ érintett szakbizottságaihoz is eljutnak, hogy alkalmazhassák ezeket akkor, amikor szakembereket jelölnek a programba.

A versenyszabály-értelmező kérdezz-felelek munkacsoport tagjaival is találkoztunk, és az elmúlt év feladatainak összegzésén kívül beszéltünk arról is, hogy miként serkentsünk a munkacsoport aktivitását, hogyan gyorsítsunk még jobban a válaszadásainkat, valamint, hogy az új szabálykönyv közeledtével melyik Q&A-kat tartsuk meg.

És persze Bermuda…

A reggeltől estig tartó megbeszélésekkel múló napokat követően a látogatásom végén rövid kirándulásokat is tettem a szigeten. Egy napot töltöttem Hamiltonban, a fővárosban, egy felet pedig a sziget csücskén lévő hajógyár körzetében.

Pillanatképek Hamiltonból

Lenyűgöző, hogy milyen rendet és egyensúlyt képesek tartani ebben az igazi kulturális olvasztótégelyben. A környezet tiszta, rendezett, nem érzékelhető a szűkös erőforrások pazarlása. Az emberek köszönnek egymásnak az utcán és a turistákkal is rendkívül barátságosak, segítőkészek. A sétáimon kívül két múzeumot tudtam útba ejteni. A tengerészeti múzeumban nagyon büszkén számoltak be a 2017. évi Amerika Kupájáról, amelyet Bermudán tartottak, valamint külön szekciót szenteltek annak, hogy miként igyekeznek megóvni, javítani a tenger tisztaságát.

A helyieket még mindig áthatják a 2017. évi Amerika Kupájának emlékei

A nemzeti múzeumban inkább a sziget történetét ismerhettem meg a felfedezéstől, a rabszolgakereskedelmen át a háborúkig. A hajózás, a vitorlázás itt is központi elemként jelent meg. Újabb pipa került a bakancslistámra is, miután meglátogattam a Royal Bermuda Yacht Clubot. Esténként pedig sok-sok dark ’n’ stormy fogyott – ez segített abban is, hogy a formális Év vitorlázója díjátadó estét követően hatalmas afterparty kerekedett.

Érdemes volt?

Kétszer egy teljes nap utazás, rendkívüli árszínvonal – többször megfordult a fejemben a kérdés. A hét végére azonban egyértelműen igen a válasz. Sok tekintetben újabb megerősítést kaptunk, hogy jó úton járunk azzal, amit sportszakemberek és versenyszabályok témájában Magyarországon végzünk, ugyanakkor a beszélgetések rámutattak a fejlődési lehetőségekre is. Bízom abban, hogy a hazahozott tapasztalatok segítségével tovább tudunk építkezni.