Szeptember első hetében a leginnovatívabb magyar nagyhajós osztály, a NAU 370 RUN Országos Bajnokságán bíráskodtam. Szuper szervezésre, izgalmas versenyre és komplex versenybírói kihívásra számítottam; ezek mindegyike beigazolódott. A nagyhajós versenyzésben megszokott bíráskodáshoz képest itt a vízi döntőbíráskodás miatt kerültünk igazán reflektorfénybe, ami ahogy a versenyzőknek, úgy nekünk is intenzív élményt jelentett.

Már a rajtvonalon éles a küzdelem
Fotó: Mag Andi

De ne rohanjunk még a dolog mélyébe, mert egy cseppet sem triviális, ahogyan az utolsó pillanatban bekerültem a versenybírói csapatba. Ugyan az osztálytól már korábban is kaptam felkérést, a versennyel átfedésben tartott lengyelországi Finn Európa-bajnokság blokkolta a naptáramat. Hiába tartottam ki az utazás mellett, már épp kezdtem volna a bőröndömet pakolni, amikor bejelentették a szigorú hazautazási korlátozásokat, így nem lett volna felelős döntés kiutazni. Azóta már tudjuk, hogy a könnyítések alapján nem vállaltam volna mégse akkora kockázatot (habár most már azt is látom, hogy a hazafelé tartó járatomat törölték), de az adott pillanatban csak egy jó döntés volt. Ekkorra természetesen a NAU 370 versenyre is összeállt a versenybírói csapat, ahol szintén a járványhelyzet miatt keletkezett egy üresedés – így tudtam helyettesként beugrani.

Első hazai szárnybontogatások a vízi döntőbíráskodásban
Fotó: Mag Andi

A szakmai háttérmunkával kanyarodjunk vissza az időben egészen 2019 tavaszáig. Ekkor találkoztunk először Zénóval (az osztályszövetség elnöke), hogy az Országos Bajnokság vonatkozásában a vízi döntőbíráskodás lehetőségéről beszéljünk. Felcsillant a szemem, hogy a pár éve a bajnokságokon még túrafutamokon is mérkőző osztály olyat szeretne, amit itthon még mindig csak nagyon ritkán látunk. A döntőbíráskodással zajló mezőnyversenyeknél a fő cél a tárgyalások számának csökkentése – ezzel lehetővé téve az eredmények mielőbbi elkészültét. Tavaly nyáron az osztály felkérésére elkészítettem az olimpia éremfutamaiban alkalmazott eljárások adaptációját, ami figyelembe vette, hogy a hajókhoz képest jóval kevesebb döntőbírói motoros érhető el.

Szabályismereti tréning 2019 augusztusában

Az olimpiai környezetben 10 hajóra három-négy motoros jut, itt 10-12 hajóra egy. Ennek egyenes következménye, hogy a döntőbírók nem láthatják az összes esetet, és be kellett építenünk olyan korlátozásokat, hogy csak olyan óvásokban hozhassanak döntést a vízen, amelyhez pontos megfigyeléseik vannak. A vízen jelzett döntések súlyát az adja, hogy ezekkel kapcsolatban csak akkor lehet további tárgyalást tartani, ha sérülést vagy kárt eredményező esetről beszélünk. Ha a döntőbírók nem rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy a vízen döntést jelezzenek, az óvó hajó fenntarthatja óvási szándékát, és a parton klasszikus tárgyalásra viheti azt. Közvetlenül a tavalyi bajnokság előtt a hajók kapitányainak tartottam egy intenzív oktatást, ahol a főleg a hajók találkozásával kapcsolatos szabályokat és a döntőbíráskodáshoz kapcsolódó eljárásokat érintettük.

A pályára utazás is konzultációval telt
Fotó: Mag Andi

Szerencsés csapattal vágtunk neki az idei bajnokságnak, Bőrtokkal és Egérrel hárman szerepeltünk a vízen, így az olimpiai környezetből hazahozott összes tapasztalat rendelkezésre állt. Minden futamban egyvalaki pihenőt kapott, és a pálya alján lévő versenyrendezői motorosban segített, így futamonként váltva, mindig ketten bíráskodtunk. A pozicionálásnál a mezőny nyomáspontjait kerestük, folyamatos koncentrációval követtük a hajókat, futamok között pedig részletesen megbeszéltük a tapasztalatokat. A vízen jelzett óvásoknak nagyjából a felét tudtuk a helyszínen eldönteni, a felének pedig egy része került a parton tárgyalásra. A vízen jelzett döntések miatt több hajó is megkeresett minket magyarázatért, a versenyzőkkel napról-napra csiszolódott össze a közös munka.

A szoros bójakerüléseket mindig közelről figyeltük
Fotó: Mag Andi

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy egyre több mezőnyverseny zajlik döntőbíráskodással, a NAU 370 RUN osztály Magyarországon ebben úttörő. Az útnak viszont határozottan a kezdetén járunk. Nyilvánvaló, hogy nem mindenki egyformán elégedett a koncepcióval, hiszen a döntőbíráskodás is befolyásolta az eredményeket, de kár lenne ilyen gyorsan feladni ezt az irányt. Közép- és hosszútávon szükséges, hogy a hazai szakemberek is kellő képzést kaphassanak a döntőbíráskodás elsajátítására, ha pedig az osztály úgy dönt, hogy kitart ezen az úton, akkor a következő években a helyzetek pontosabb lefedése és a mezőnyben szükséges hullámkeltés csökkentése érdekében még legalább egy, de inkább kettő döntőbírói motoros jelenléte javasolt. Emellett több erőfeszítés tehető azért, hogy a helyzetek és a bírói döntések nyilvános elmagyarázásával a versenyzők és a döntőbírók is együtt fejlődhessenek tovább.

A látványos versenyt nemcsak pillanatképek, de élő mozgókép is megörökítette
Fotó: Mag Andi

Kikacsintva a versenybírói tapasztalatok sorából, egy másik, hozzám szakmailag szintén közel álló innovációt kell kiemelnem: a verseny médiakörnyezetét. Egyszerű, de hatásos eszközökkel folyt a futamok élő videós közvetítése vízi felvételekkel, nyomkövetéssel, kommentárral és interjúkkal. Ez a másik olyan kezdeményezés, amit határozottan fel kell karolni, és a sportág bemutatása és népszerűsítése szempontjából akár kishajós környezetben is támogatni szükséges. A műszaki és a kreatív csapat itt jól értette, hogy a minőségi követhetőségnek melyek a minimálisan szükséges és elégséges feltételei.

Döntőbíróként még fontosabb már reggel felvenni a mezőny ritmusát, ezért gyakran lesétáltunk a kikötőbe
Fotó: Mag Andi

Talán nem kell magyarázni, hogy a hosszú, logisztikával túlterhelt intenzív napok bőségesen lefárasztottak, a tanulságok miatt viszont nagyon hasznosnak éltem meg ezt a néhány napot Földváron. Nem összemérhető a kettő, de mégis jó kárpótlás volt a NAU 370 RUN bajnokság a Finn EB helyett!