Szerb és cseh versenyzők részvételével zajlott a Balatonfüredi Yacht Cub szervezésében a Rooster-Monautix BYC Kupa, az Optimist, az RS Feva és a három Laser osztály idei első ranglistaversenye. Több mint kétszáz hajó állt rajthoz a változatos, majd viharos időjárási körülmények között megtartott eseményen, amely szervezésében jelentős feladatot vállaltam, valamint versenyvezetőként és az Optimist és RS Feva osztályok pályájának vezetőjeként működtem közre.

Elmúló járványhelyzet

A verseny előkészítése során figyelembe kellett venni a veszélyhelyzet miatt elrendelt korlátozásokat, de készülni kellett arra is, hogy a könnyítésekkel egyre közelebb kerülhettünk a megszokott megoldásainkhoz. A tervezés során sok szempontból mégis úgy kellett készülni, mintha a korlátozások a verseny alatt is fennmaradtak volna, és a szolgáltatásokat úgy kellett adaptálni, hogy a versenyzők számára a biztonságuk mellett garantáltak legyenek az egyenlő esélyek.

A versenyrendezőség első megbeszélését videokonferencián tartottuk

A versenyrendezőség első megbeszélését videokonferencián tartottuk: ezzel nemcsak a nagylétszámú személyes egyeztetést tudtuk kiküszöbölni, de mindenkinek egy kicsit több ideje maradt a verseny előtti személyes előkészületekre. A versenyzők Tihanytól Csopakig a környező kikötőkből is érkeztek a vízre, így tudtuk elkerülni a versenyközpontban a résztvevők nagy sűrűségét.

A reggeli csapatvezetői értekezleteken videokonferencián is részt lehetett venni
Fotó: Szántó Áron

A távolabbról érkezőket több olyan aprósággal segítettük, minthogy

  • a reggeli csapatvezetői értekezleteken nemcsak személyesen, hanem videokonferencián is részt lehetett venni (mindenki valós időben kérdezhetett, hozzászólhatott),
  • a hivatalos hirdetőtáblát online felületre is lemásoltuk,
  • a versenyterületek pontos helyét GPS koordinátákkal adtuk meg,
  • a versenyterületek elérésére a szokásosnál több időt szántunk,
  • a versenyrendezőség folyamatosan kommunikált a kísérőmotorosokkal VHF rádión (örvendetes, hogy mára az edzők döntő többsége használ rádiót),
  • az óvási határidőt a szokásosnál kicsit hosszabbra választottuk, és
  • a társasági programokat vízi frissítőkkel váltottuk ki.

Ahogy a mindennapi életben, úgy a versenyszervezésben, versenyrendezésben is kényszerből kipróbált újszerű megoldások közül minden bizonnyal némelyik megmarad a jövő gyakorlatában is.

Hatalmas érdeklődés

Az eredeti koncepció szerint egy közép-európai régiós nemzetközi versenyt álmodtunk meg, amelyet olyan osztályoknak írtunk ki, hogy az utánpótlás korcsoport széles palettája képviseltethesse magát. A járványhelyzet és az újrainduló versenyszezon egy kicsit módosította az elgondolást, és miután az Optimist mellett a Laser osztályok számára is ranglistaversennyé emelkedett az esemény, inkább hazai viszonylatban vált különösen fontossá, mint az érintett osztályok 2020. évi első kiemelt versenye. Örvendes azonban, hogy az utazási korlátozások enyhülése következtében szerb és cseh versenyzők is jelezték részvételi szándékukat, ezzel Magyarországon is sikerült újraindítani a régiós nemzetközi sportéletet.

A hazai résztvevők mellett cseh és szerb versenyzők is ellátogattak hozzánk
Fotó: Szántó Áron

A versenyre öt osztályban (Laser, Laser Radial, Laser 4.7, Optimist és RS Feva) összesen 207 hajó nevezett. A legnépesebb mezőnyt a 129 hajót számláló Optimistesek adták, ők így két flottában versenyeztek. A hajók két versenyterületen oszlottak el: egyiken a Laserek, a másikon a többiek. A nevezésekkel kapcsolatban óriási volt a versenyfutás az idővel. A szezonkezdés összes nyűgje most jelentkezett, így a versenyengedélyek igénylése és a sportorvosi engedélyek begyűjtése is.

Az érdeklődő szülőket, barátokat a verseny Facebook eseményében közzétett rendszeres rövidhírekkel segítettük abban, hogy folyamatosan követhessék a történéseket. A hiteles információk összegyűjtését azok forrásainak erős koordinációja tette lehetővé.

Intenzív tapasztalatok

Hiába a gondos parti felkészülés, a felszerelés maradéktalan rendelkezésre állása, az évad felfutása idén elmaradt, nagyon gyorsan ugrottunk a mélyvízbe. Ennek következménye, hogy az első futam mindenki, így a versenyrendezőség számára is a gyors összerázódást jelentette.

Közel harmincfős versenyrendezőség vezetésére vállalkoztam
Fotó: Szántó Áron

Az Optimist és az RS Feva pályájának vezetőjeként vadonatúj tapasztalatokat szereztem abban, hogy a két osztály egy pályán történő versenyeztetése milyen idő- és távolságbeli elkülönítés mellett praktikus, így a második futamra azonnal pontosíthattuk ezeket a paramétereket. Hasonlóképpen össze kellett csiszolnunk a hajókon belüli, a hajók közötti, valamint a vízi és a parti csapat közötti kommunikációt, miközben a kísérőmotorosok felé történő információáramlásban is rövid műszaki hiba lépett fel. A futamok persze időben elindultak, a rajtvonalak a szélre maradéktalanul merőlegesek voltak, a pálya irányát a folyamatos mérések alapján jól eltaláltuk, így az egyenlő esélyek a kezdetektől garantálva voltak.

Füstbement tervek

Ha röviden kellene összefoglalnom ezt a szakaszt, akkor bizony a júniusi zivataros időjárás bőséges kihívásokat tartogatott számunkra. A pénteki versenynapon katalógus időben szálltunk vízre: ragyogó napsütés és 15-20 csomós szél fogadott bennünket, amiben két futamot be is tudtunk fejezni. Már majdnem elhittük, hogy a kezünkben a nap, amikor kora délutántól megjelentek a szelet rendkívül labilissá alakító zivatarfelhők, gyakran akár 80-100 fokos szélfordulásokat és hektikus leállásokat eredményezve. Egy ilyennek esett végül áldozatul az Optimist osztály harmadik futama, így az ő kivételükkel mindenki teljes programmal zárhatta a napot.

Tudtuk, hogy szombaton egy percet sem veszíthetünk a programban
Fotó: Szántó Áron

Szombaton határozottan azt mutatta az előrejelzés, hogy a kezdeti 12-20 csomós szél a kora délutáni óráktól tovább erősödik, ezért a tervünk az volt, hogy időben kezdve, kicsit rövidebb futamokkal, minimális szünetekkel bonyolítjuk az aznapra kiírt háromfutamos programot. Habár még akkor is megerősítették az erősödés várható időpontját, amikor már délelőtt a Tamás-hegy felett sötét felhők sorakoztak, majd röviddel az első futam után hirtelen lecsapott a 36 csomóig erősödő viharos szél. Mindkét pálya parti halasztást jelzett, és az összes motoros részvételével koordinált mentésbe kezdtünk, hogy mindenki a biztonságot jelentő kikötőkbe érhessen. Délutánra ugyan kicsit gyengült a szél, de a körülmények stabilitása nem javult, ezért több futamot ezen a napon nem tudtunk tartani.

A szombati felvezetés után vasárnapra kiteljesedett a hidegfront
Fotó: Szántó Áron

A vasárnapot már ekkor sokan kétségesnek láttuk, mégis optimistán tértünk haza pihenni. Hiába, mert már reggeltől 25 csomós alapszélre 30-35 csomós erősödések érkeztek, ami nem tette lehetővé a biztonságos versenyzést, ezért óráról-órára döntve, végül egész nap a parton maradtunk.

Összegzés

A teljes programhoz viszonyítva kevés befejezett futam alapján néhányan kicsit csalódottak lehetnek. Erre azonban csak akkor látnék okot, ha most, két nappal a verseny után, az összes döntést újra végiggondolva is találnék a hétvégében elszalaszott lehetőséget. Az időjárás most ennyit engedett, és úgy érzem, hogy az adott körülményeket gyors reagálással, pontos eljárásokkal és versenypályákkal használtuk ki.

“Büszék lehetnek magukra azok a versenyzők, akik a viharos időben saját lábon vitorláztak a kikötőig. Komoly fenyvertény ez, és motivációt ad a többieknek.”
Fotó: Szántó Áron

Nagy köszönet illeti a lelkes és éber közreműködéséért a teljes versenyrendezőséget, amelynek ezúttal számos helyi 29er versenyző is tagja volt, akik így megismerhették a versenyeket a másik oldalról is. Zökkenőmentes volt az együttműködésünk a nyolctagú óvási bizottsággal is, akik a verseny sportszerűsége mellett a viharos időben a verseny biztonságára is figyeltek. És persze köszönet az összes résztvevőnek, beleértve edzőiket, szüleiket a türelmes és alázatos hozzáállásukért, amivel nagyban segítettek bennünket abban, hogy egy ilyen nagy versennyel térhessünk vissza a megszokott pörgésbe.